Az imposztor szindróma: Amikor a siker is kételyeket szül

Az imposztor szindróma: Amikor a siker is kételyeket szül
 

Gyakran találkozni azzal a jelenséggel, hogy tehetséges, sikeres emberek mégis mélyen gyökerező kételyekkel küzdenek saját képességeiket illetően. Ez az úgynevezett imposztor szindróma, egy belső érzés, miszerint az ember nem érdemli meg a sikereit, és bármelyik pillanatban lelepleződhet, mint egy csaló.

Mi az az imposztor szindróma?

Az imposztor szindróma nem klinikai diagnózis, sokkal inkább egy pszichológiai minta, melyet először Pauline Clance és Suzanne Imes pszichológusok írtak le 1978-ban. Lényege, hogy az egyén annak ellenére, hogy objektíven sikeres és kompetens, úgy érzi, valójában nem elég jó, nem elég okos, és a teljesítményeit a véletlennek, a szerencsének vagy éppen mások félrevezetésének tulajdonítja. Ez az érzés tartósan fennáll, és gyakran belső szorongással, félelemmel jár.

Kiket érinthet?

Az imposztor szindróma nem válogat. Bár eredetileg sikeres nőknél figyelték meg, ma már tudjuk, hogy nemre, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül bárkit érinthet. Különösen gyakori lehet:

 - Magas beosztású, nagy felelősséggel járó pozíciókban dolgozóknál: Vezetők, orvosok, mérnökök, kutatók.
 - Kreatív szakmákban: Írók, művészek, zenészek, akiknek munkáját folyamatosan értékelik.
 - Akadémiai környezetben: Diákok, egyetemi oktatók, kutatók, akik folyamatosan a teljesítménykényszer nyomása alatt állnak.
 - Olyan embereknél, akik jelentős élethelyzet-változáson mennek keresztül: Új munkahely, előléptetés, szülővé válás.

Fontos megjegyezni, hogy nem a siker hiányáról van szó, hanem éppen ellenkezőleg: a sikerek ellenére fennálló belső kételyekről.

Hogyan ismerhetjük fel?

Az imposztor szindróma felismerése kulcsfontosságú a vele való megküzdésben. Néhány gyakori jel:

 - A teljesítmények lekicsinylése: "Csak szerencsém volt." "Ez bárkinek sikerült volna."
 - Félelem a lelepleződéstől: Belső szorongás, hogy valaki rájön, az illető valójában nem is olyan képzett, mint amilyennek hiszik.
 - Perfekcionizmus és túlzott erőfeszítés: Az illető túlzottan keményen dolgozik, hogy elkerülje a hibákat, és ne adjon okot a lelepleződésre.
 - A dicséret elhárítása: Kényelmetlenül érzi magát a pozitív visszajelzések hallatán, nem hiszi el azokat.
 - Belső kritikus hang: Folyamatosan bírálja saját magát, még akkor is, ha mások elégedettek a teljesítményével.
 - Más magyarázat keresése a sikerre: Például, hogy az illető csupán "elhitette" magát másokkal.

Ha magadra ismersz a fentiekben, tudd, hogy nem vagy egyedül!

Az imposztor szindróma kezelhető, és a következő lépések segíthetnek:

 - Ismerd fel és nevezd nevén: Már azzal sokat tehetsz, ha tudatosítod magadban, hogy amit érzel, annak neve van, és sokan mások is megélik. Ez csökkenti az elszigeteltség érzését.
 - Tudatosítsd a tényeket: Írd le a sikereidet, az elismeréseket, a megszerzett tudásodat és tapasztalataidat. Nézz szembe a valósággal: tényleg képes vagy rá, amit elértél.
 - Beszélj róla: Oszd meg érzéseidet egy megbízható baráttal, családtaggal, mentorral vagy terapeutával. Gyakran már az is hatalmas megkönnyebbülés, ha valaki meghallgat, és megerősít abban, hogy a kételyeid alaptalanok.
 - Figyelj a belső kritikus hangra: Amikor ez a hang megszólal, kérdőjelezd meg. Valóban igaz, amit mond? Milyen bizonyíték támasztja alá? Kezdj el egy kedvesebb, támogatóbb belső dialógust kialakítani.
 - Ne hasonlítsd magad másokhoz: Különösen ne a közösségi médiában látott "tökéletes" életekhez. Emlékezz, mindenki a saját útját járja, és senki élete sem hibátlan.
 - Fogadd el a dicséretet: Amikor valaki megdicsér, mondj egyszerűen egy "köszönöm"-öt. Hagyd, hogy a pozitív visszajelzés hasson rád, és tudd, hogy megérdemled.
 - Ismerd fel, hogy a tanulás folyamatos: Senki sem tud mindent. Rendben van, ha kérdezel, ha hibázol, és ha új dolgokat tanulsz. Ez nem a hozzá nem értés jele, hanem a fejlődésé.
 - Keress szakmai segítséget: Ha az imposztor érzések nagyon elhatalmasodnak, és gátolnak a mindennapi életedben, egy pszichológus vagy coach segíthet abban, hogy feldolgozd ezeket az érzéseket, és hatékony megküzdési stratégiákat alakíts ki.

Ne feledd: elég vagy!

Az imposztor szindróma egy megtévesztő érzés, amely azt súgja, hogy nem vagy elég jó. Pedig elég vagy, sőt, annál is több! A sikereid a te kemény munkád, tehetséged és kitartásod eredményei. Hidd el magadról mindazt a jót, amit mások is látnak benned. Nincs miért aggódnod, nincs miért titkolóznod. Nem vagy egyedül, és rengetegen megélik ugyanezt az érzést.

Engedd el a félelmet, és öleld magadhoz a sikereidet – mert megérdemled őket.

Javasolt bejegyzések